|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 41 találat | lapozás: 1-30 | 31-41 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Fazakas József 2009. október 1.Dr. Andrei Marga a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem rektora szeptember 30-án megjelent az egyetem Sepsiszentgyörgyre kihelyezett tagozata tanévnyitóján, az új épület elkészült részének avatóján. Fazakas József, a BBTE sepsiszentgyörgyi tagozatának igazgatója azt hangsúlyozta, az egyetem építésének legfontosabb eleme a humán erőforrás biztosítása. A tanévnyitóra eljött még Szamosközi István, a BBTE kihelyezett tagozataiért felelős rektor-helyettes és dr. Rédey Ákos, a veszprémi Pannon Egyetem rektora is. /Fekete Réka: Egyetemi hagyományt teremteni. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 1./2010. augusztus 10.A gidófalvi veszedelem emléktáblájaKátai Károly hétéves gyerek volt, amikor 1950 szeptemberében a gidófalviak közel egyhetes kollektívellenes lázongása, a belépési nyilatkozatok elégetése után a román néphadsereg katonái milicistákkal és szekusokkal elegyesen a községet bekerítették — hosszú csövű ágyú is volt vélük —, s éjnek évadján hat, előre kiszemelt családdal együtt kihajtották, mint a barmokat az angyalosi Szépmező irányába, ott teherautókra lökdösték, majd egy brassói „átszállás” után szinte megállás nélkül Dobrudzsáig döcögött velük a marhavagonokkal pöfögő vonat. Beszélni sem lehetett, némelyik állomáson a gyermekeket engedték le ivóvízért. A jó emlékezetű Balogh László a sepsiszentgyörgyi Charta Kiadó Múltidéző sorozatában Történelem a homlokráncban címmel örökítette meg az 1950-es Gidófalvi veszedelmet. Alig van túlzás abban, ha az 1764-es madéfalvi vérengzés minősítését vesszük kölcsön a háromszéki állapotok jellemzésére, hisz a gidófalvi lázadásnak két, az éjszakai zavargásban agyonlőtt áldozata is volt, és az is hasonlatos a csíki mészárláshoz, hogy azonos időszakban Erdély más településein is történtek az osztályharc jegyében gyilkosságok, százával hurcolták és zárták el az embereket, terelték őket dobrudzsai munkaszolgálatra, a „Kánál” — Duna—Fekete-tengeri csatorna — hírhedt építőtelepeire. Szóval, Kátai Karcsika még apró legényke volt. Balogh Laci is abba a csoportba sorolta volna, amint a sportban a „futottak még” kategóriát jellemzik, de aztán az utolsó pillanatban mégis bevette könyve felnőtt interjúalanyai közé, amiből menten kiderült, hogy ebben a korban a gyermeki agy micsoda érzékenységgel raktároz el mindent, ami véle és környezetében történik. Kátai Károly, miközben a ’89-es romániai fordulat után Gidófalva polgármestere is volt, mostanra jól belenőtt az 50-es évek emlékeibe. Termete is robusztus. A politikai üldözöttekre vonatkozó törvények tudója lett, olyannyira, hogy a búnak-bánatnak hálójába keveredett bajtársait, ezek hozzátartozóit is arra ösztökéli, jogos anyagi-erkölcsi kárpótlásukkal ne ajándékozzanak meg senkit. Nemsokára, szeptember 12-én lesz a gidófalvi vérengzés 60. évfordulója. Szándékaik szerint erre az alkalomra emléktáblát helyeznek el a református templom cintermében. Ezen a helyen már áll egy emléktábla, Jancsó Vilmos és Zsigmond András huszonéves fiatalok életét azon az éjszakán gyilkos golyók oltották ki. Az utóbbit éppen ezen a helyen lőtte szíven egy milicista, amikor a község lakosainak akarata szerint a templom harangját akarta félreverni, hogy a gidófalvi tehetősebb gazdák elhurcolását megakadályozzák. A gyilkos milicistát lefegyverezték, és kevésen múlott, hogy életben maradt. Gidófalváról 1950 szeptemberében harminc embert hurcoltak el. Azokat, akiket a lázadásban való részvétel miatt törvényszék elé állítottak, Brassóban lekapcsolták. Az elhurcoltak zöme hat családból került ki. Kilenc férfit és nőt, Fazakas Józsefet, Jancsó Dezsőt, Jancsó Gizellát, Zsigmond Zoltánt, Papp Mihályt, Papp Gyulát, Barabás Sándort, Pulugor Annát és Orbán Dezsőt törvényszék elé állították, Fazakas Gergelyt, Nagy Bertát, Fazakas Józsefet, Kátai Károlyt, Kátai Zsófiát, Kátai Istvánt, Kátai Ferencet, ifj. Kátai Károlyt, Kátai Sándort, Kátai Rózát, Kátai Pált, Kátai Sándort, Kátai Ilmát, Kövér Mózest, Kövér Margitot, Kövér Álmost, Zsigmond Gézát, Zsigmond Máriát, Zsigmond Erzsébetet, Zsigmond Gézát, Zsigmond Pált, Nagy Ellát és Nagy Emilt Dobrudzsába hurcolták. Kátai Károllyal és a még életben levő egykori elhurcoltakkal beszélgetéseink során abban egyetértünk, hogy a gidófalvi mártírok, az elítéltek és az elhurcoltak egy közösséget alkottak, s ennek következtében egyetlen emlékkövön lesz a helyük. A mikóújfalusi andezittömbre a nevek fölé kerül a gravírozott szöveg: TISZTELGÉS A KOMMUNISTA DIKTATÚRA BEVEZETÉSÉÉRT, A KOLLEKTIVIZÁLÁS MEGAKADÁLYOZÁSA SZÁNDÉKÁÉRT MÁRTÍRHALÁLT SZENVEDETT, BÖRTÖNBÜNTETÉSRE ÍTÉLT, SZÜLŐFÖLDJÜKRŐL ELHURCOLT GIDÓFALVI SZEMÉLYEK ÉS CSALÁDOK 60 ÉVVEL EZELŐTTI KÍSÉRLETE ELŐTT. (Az emléktábla-állítók a gidófalvi református egyház bankszámlájára fogadnak el adományokat. RON: RO74RNCB012403801837000 BCR, EUR: 009RNCB0124038018370007 BCR.) Sylvester Lajos. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. április 22.Magyar feliratokat helyeztek ki a sepsiszentgyörgyi Babe?-Bolyai EgyetemenMagyar nyelvû feliratokat helyeztek ki ismeretlenek a Babe?-Bolyai Tudományegyetem épületében Sepsiszentgyörgyön - mert az egyetem magyar vezetõsége nem volt képes rá. A hatalmas, új épületben vannak ugyan kétnyelvû feliratok, de hiányos a magyar feliratozás, a hallgatók számára leginkább közérdekû információk nem olvashatóak magyar nyelven. Nincs órarend magyarul, a hallgatók a tantárgyak egy részének nem ismerik a magyar elnevezését emiatt. A Vállalatgazdaságtan kar titkárságának ajtaján szinte semmit nem ír magyarul - pedig ott tájékozódik leggyakrabban az ember. Az új, hatalmas épület egyik homlokzati táblája is csak román nyelvû. Az egyetem sepsiszentgyörgyi tagozatának honlapja is kizárólag román nyelvû - pedig az összes tanár és a vezetõség is magyar és az egyetem kolozsvári honlapjának is van magyar változata. �?dítõ kivételt csak a Közigazgatás szak kétnyelvû feliratai és háromnyelvû weboldala jelentenek. A XXI. században, az Európai Unióban, a magát multikulturálisként meghatározó Babe?-Bolyai Tudományegyetem egyik székelyföldi tagozatán ez a diszkrimináció megengedhetetlen. Amennyiben a helyzet nem változik, hamarosan újabb figyelemfelkeltõ akciók következnek. 2005 októberében a mai új épület helyén sepsiszentgyörgyiek százai tüntettek az önálló állami magyar Bolyai Egyetemért, a követelések között kiemelt helyen szerepelt, hogy új épületet kívánnak a szentgyörgyi egyetemnek. Senki nem gondolt arra, hogy felépül az új egyetemi épület és ebben magyar vezetõk fogják cenzúrázni a magyar nyelvet. Szégyen, hogy az egyetem hallgatói és leendõ diákjai kell erre felhívják a figyelmet és saját kezûleg kell kihelyezzék a magyar feliratokat, az errõl szóló videófilm pedig az interneten kering. Felszólítjuk az egyetem vezetõségét és Fazakas József igazgatót, hogy maradéktalanul tegyen eleget a magyar közösség elvárásainak, mely a magyar nyelvi környezetet és ügyfélszolgálatot is elvárja - ezek nélkül a magyar nyelvû oktatás mit sem ér, hiszen másodrangúvá süllyeszti az anyanyelvet. emihirek.ro Erdély.ma 2011. április 27.Magyar feliratok a BBTE-nMagyar feliratokat helyeztek el a Babeº-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) sepsiszentgyörgyi tagozatán harmadéves egyetemisták. Az akcióról Nemes Elõd tanár értesítette lapunkat, aki úgy véli, hogy az egyetem sepsiszentgyörgyi épületében hiányos a magyar nyelvû feliratozás, annak ellenére, hogy az itt tanuló ezer diák 80 százaléka magyar, továbbá a tanárok jelentõs része is magyar nemzetiségû. Nemes Elõd elmondta: eddig az egyetemi titkárság hirdetõtábláján például csak románul tették közzé az órarendet a magyar tannyelvû osztályok számára is, emiatt sok fiatal nem is tudja, mi a magyar neve bizonyos tantárgyaknak. A nyilatkozó hozzátette: a Babeº-Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi részlegén három tanszék mûködik, a Fazakas József fõigazgató által vezetett vállalatgazdaság tanszék honlapja kizárólag román nyelvû, miközben a közigazgatási tanszék internetes oldala három nyelven olvasható, sõt a BBTE központi honlapja is többnyelvû. A kolozsvári egyetem sepsiszentgyörgyi részlegének hallgatói úgy vélik, a magát multikulturálisként meghatározó Babeº-Bolyai Tudományegyetem egyik székelyföldi tagozatán megengedhetetlen a többnyelvûség ilyen mértékû hiánya. A tiltakozók felszólítják az egyetem vezetõségét és Fazakas József fõigazgatót az eddigi nyelvi hibák és hiányosságok korrekciójára és a magyar ügyfélszolgálat biztosítására, mert - fogalmaznak a hallgatók - a jelzett intézkedések hiányában mit sem ér a magyar nyelvû oktatás. Fazakas József fõigazgató többszöri megkeresésünkre sem válaszolt. K. Zs. �?j Magyar Szó (Bukarest) 2012. május 22.Új igazgató az egyetemen (Sepsiszentgyörgy)-+Tizenhatból tíz szavazatot szerzett meg a tegnapi igazgatóválasztáson Nagy Attila, a Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar tanára a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozatán. A három kar (gazdasági, közigazgatási, környezetmérnöki) közös irányítására kinevezett intézményi igazgató Fazakas Józsefet váltja ebben a tisztségben, aki márciustól nyugalmazott tanárként, kutatásirányítóként tevékenykedik a helyi egyetemen. Az igazgatói széket ketten pályázták meg, Nagy Attila és Székely Zsolt, utóbbi a közigazgatási kar tanára, szakmai irányítója, ahonnan a tegnapi tisztújító választógyűlésen csupán négyen rendelkeztek szavazati joggal. Végül két hiányzó bejegyzésével, tizenhat tanár jelenlétében 10:6 arányban győzött Nagy Attila. Fekete Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2012. október 2.Tizenöt éves a sepsiszentgyörgyi felsőoktatás (Tanévnyitó az egyetemen)A megismerés a legnagyszerűbb utazás az életben – hangsúlyozta dr. Nagy Attila, a Kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Sepsiszentgyörgyre kihelyezett tagozatának igazgatója a tegnapi tanévnyitón, és ismertette azokat az új lehetőségeket, amelyekkel a kezdődő tanévben várják a hallgatókat. A sepsiszentgyörgyi felsőoktatás tizenötödik tanévnyitóján emlékeztek a kezdetekre, elemezték a jelent és jövőképet is felvázoltak. Másfél évtizeddel ezelőtt főiskolaként, saját székház nélkül kezdte meg működését a BBTE sepsiszentgyörgyi tagozata, jelenleg egyetemi szintű az oktatás, mesterképzésre is van lehetőség, a saját székháznak lassan minden zuga megtelik tartalommal. Tegnap a díszterem teljes pompájában fogadta a hallgatókat, tanárokat, meghívottakat, a díszítés és az eddiginél sokkal jobb akusztika megtette hatását, többen mondták: ez most már valóban a tudomány fellegvára. De nem csak a tudományé, a kikapcsolódásra is gondolt az egyetem vezetősége: fallabdatermet alakítottak ki, lehet asztaliteniszezni, biliárdozni, jövő hónaptól üzemel az étkezde. Nagy Attila igazgató bejelentette: László Károly színművész irányításával beindult a Concordia Egyetemi Színpad, október közepétől havonta kétszer tartanak mindenki számára nyitott beszélgető esteket meghívottakkal, negyvenhét külföldi egyetemi központtal vették fel a kapcsolatot, ismertették kínálatukat. A tagozatigazgató megemlékezett Domokos Ernő alapító igazgatóról, Birtalan Ákos egyetemi oktatóról és Orbán Árpád megyeitanács-elnökről, akik jelentős szerepet vállaltak az egyetemalapításban, de már nincsenek közöttünk, méltatta Fazakas József korábbi igazgató és Halmágyi Jenő, a Valdek Impex építőcég tulajdonosának székházépítő tevékenységét, kiemelte Cziprián Loránd, a közigazgatási szak korábbi vezetőjének munkáját. Köszöntőt mondtak: Codrin Munteanu prefektus, Henning László, a megyei tanács alelnöke, Czimbalmos Csaba városmenedzser, Laura Olteanu, a BBTE szenátusának tagja, dr. Székely Zsolt és dr. Bartalis Ildikó, a közigazgatási, illetve környezetmérnöki szakirány vezetője, a jelenlévőkkel ünnepelt dr. Kristály Sándor, a közgazdasági kar tanszékvezetője, művészi műsorral közreműködött Szilágyi Zsolt Herbert, Barabás Lajos Zsolt és László Károly. A tegnap megnyílt egyetemi tanévet 128 nappali tagozatos, 32 távoktatásos és 31 mesteri fokozatos gólya kezdi meg, velük együtt 464-en tanulnak a BBTE sepsiszentgyörgyi tagozatán. Fekete Réka Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2014. március 10.Összefogni a háromszéki tudományosságotMegalakult az Erdélyi Múzeum Egyesület (EME) sepsiszentgyörgyi fiókja, elnökéül Bíró Boróka Júlia ifjú közgazdászt, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) kihelyezett tagozatának oktatóját választották. A Bíró Boróka által kezdeményezett, a BBTE sepsiszentgyörgyi székházának Bibó István Termében szombaton tartott alakuló ülésen Sipos Gábor, az EME elnöke beszámolt az egyesület tevékenységéről. Az 1859-ben alakult, a kommunizmus éveiben beszüntetett szervezet 1990-ben újjáéledt, és folytatja tevékenységét. Tagjai tudományt művelők és tudományt pártolók. Újdonság, hogy fiókegyesületek alakultak, legutóbb tavaly Csíkszeredában. Sipos Gábor elmondta, az EME keretet biztosít, a fiókegyesületnek önszervezően kell azt tartalommal megtöltenie. A cél a tudományművelés, a kutatási eredmények népszerűsítése. Székely Zsolt történész felvetette: szükség van-e még egy szervezet létrehozására, amikor Háromszéken megvannak a csatornák, amelyeken keresztül a kutatók közölnek, és ott a tudományosság központja, a Székely Nemzeti Múzeum. A BBTE szentgyörgyi tagozatának több munkatársa, Fazakas József, Sikó-Barabási Sándor és Ráduly István a fiók szükségességéről beszélt. Vincze Mária, az EME Jog-, Közgazdaság és Társadalomtudomány Szakosztályának elnöke Bíró Borókát javasolta a fiókegyesület elnöki tisztségébe, mondva, tanulmányai éveiből ismeri, szívvel-lélekkel dolgozik. A jelenlévő 18 EME-tag megszavazta a fiók létrehozását, a jelöltet elnökké s a szintén közgazdász Kulcsár Erikát titkárrá választotta. Szekeres Attila Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 2014. március 12.Környezet és gazdaság erősítheti egymást (Nemzetközi tudományos értekezlet Sepsiszentgyörgyön)Negyedik alkalommal rendezték meg múlt hétvégén a Natura-Econ elnevezésű tudományos konferenciát Sepsiszentgyörgyön a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) kihelyezett tagozatán. A rendezvény idén első ízben nemzetközi – ezáltal kiemelkedő jelentőséggel bír. A környezettudatos gazdálkodás lehetőségeit, tudományos munkássága eredményeit, tapasztalatait mintegy hetven kutató oszthatta meg egymással, arra is választ keresve, hogy Székelyföld és más régiók gazdasági lehetőségeit – az új kutatások függvényében – miképpen lehetne kiaknázni. Az értekezlet hozadékairól a házigazda intézmény főigazgatója, Nagy Attila számolt be lapunknak. – Nagy örömmel mondhatom, hogy a BBTE kihelyezett tagozata történetének eddigi a legsikeresebb tudományos rendezvényén vagyunk túl. A Natura-Econ konferenciasorozatot dr. Fazakas József egyetemi előadótanár indította útjára pár évvel ezelőtt abból a meggondolásból, hogy Sepsiszentgyörgy is helyt adhat egy rangos tudományos, határokon átívelő együttgondolkodásnak, különösen, ha a környezetünk megóvása és gazdasági erőnk növekedése a tét. És erre nagy az esély. Nyilván egy ilyen színvonalas rendezvény megszervezése és lebonyolítása rengeteg előkészületet igényel. Ezt a feladatot a kihelyezett tagozatunkon működő Gazdasági és Környezetmérnöki Tanszék vállalta. Szakmai partnereink és anyagi támogatóink a magyarországi Nemzetstratégiai Kutatóintézet, a helyi Zöld Klub Egyesület, az Erdélyi Múzeum Egyesület, valamint a kolozsvári Kárpátia – Magyar–román Kereskedelmi és Iparkamara, de a sepsiszentgyörgyi önkormányzat is hozzájárult a sikerhez. – Hogyan zajlott le a konferencia? – Három nyelven: magyarul, románul és angolul. A megnyitót követően neves külföldi és hazai professzorok előadásait hallgattuk meg, majd öt interdiszciplináris témakör – közgazdaságtan; pénzügy és számvitel; menedzsment, marketing és turizmus; környezettudomány; matematika – szerinti felosztásban, egymással párhuzamosan összesen ötvenöt részlegelőadás hangzott el. A tudományos bizottsági tagok, valamint a vendégek nagy része Magyarországról, rangos egyetemekről, Budapest, Pécs, Sopron, Győr, Debrecen, Miskolc városából érkezett, de képviseltették magukat szerbiai (Újvidék), bulgáriai (Szófia) és olaszországi (Trento) egyetemek is. Nyilván, a mi egyetemünk, a BBTE kolozsvári és sepsiszentgyörgyi oktatói is részt vállaltak ebben a bizottságban. Fiatal kolléganőnk, Bíró Boróka Júlia a többiekkel együttműködve fogta össze és moderálta az egész konferenciát, a vendégeknek szánt igényes kiadványt, a CD-mellékletként megjelentetett konferenciakötet szerkesztését koordinálta. Ez a lemez tartalmazza a rendezvényen elhangzott előadások nagy részének szakcikként kidolgozott anyagát angol nyelven. – Elhangzottak az értekezleteken Székelyföldön is alkalmazható ötletek? – A konferencia témája a gazdaság hatása a természetre, és viszont. Többféle ötlet és tapasztalat elhangzott, például az, hogy a helyi oktatási rendszerbe jó lenne bevonni a helyi vállalkozásokat, hogy ők is jelezzék vissza igényeiket. Konkrét Székelyföld-fejlesztési koncepció is megfogalmazódott, melynek alappiléreként a helyi munkaerő-piaci keresletnek a helyi oktatási kínálattal való összehangolását emelték ki a kutatók. Több elemzést szenteltek a gazdasági egyensúlyok matematikai-informatikai modellezésének. Szó esett a napenergiáról, amelynek használata csökkentené a légkör szén-dioxid-szennyeződését, vagy az ún. fitoremediációs eljárásokról, ahol a természet szennyezettségének csökkentését különleges növényekkel oldják meg; beszéltek a tőzeglápokról, amelyek megkötik a szén-dioxidot. De nemcsak a növények, hanem az állatok is gyógyítják a természetet, főképp azok, amelyek hozzájárulnak a humusz termeléséhez, és pontosan jelzik a talaj állapotát. Az is elhangzott, hogy a kerékpáros turizmus vonzana csodálatos szépségű tájainkra több külföldit; ugyanakkor a mentalitásváltás szükségességéről, a hulladék-újrahasznosításról, a zöldövezetekről is beszéltek az előadók. De mindenekfölött arról, hogy van remény. Van remény környékünk felzárkóztatására, tudományos munkásságunk eredményeinek felmutatására. Ez alkalommal is bebizonyosodott, hogy megyeszékhelyünk nem egy mindentől elzárt, poros kisváros, hanem igazi szellemi központ, amelyet a világ számos részén nyilvántartanak, elismerve az itt élő kutatók tudományos eredményeit. Matekovics János Zoltán Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 2017. június 16.Ne adjátok olcsón magatokat!Ballagó egyetemisták Összesen 87 végzős hallgató ballagott el tegnap a Babeș–Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozatán. A vállalatgazdasági szakon 53-an, a közigazgatáson 21-en, a környezettudományi szakon 14-en végeztek, idén 17 mesterképzőst is kicsengettek. Cziprián-Kovács Loránd főigazgató kissé szarkasztikus, de oldott hangnemben vezényelte le az ünnepséget, amelyben szóhoz jutottak a közgazdaság és környezettudomány karok vezetői, dr. Fosztó Mónika és dr. Bartalis Ildikó, a három szakot képviselő búcsúzó diákok és a meghívottak, Fazakas József volt igazgató és Kelemen Tibor, a Munkaerő-foglalkoztatási Hivatal igazgatója. Fosztó Mónika az egyetemre jellemző meghitt, más egyetemekénél jobb tanár–diák kapcsolatot értékelte, Fazakas József pedig azt javasolta az élethosszig való tanulást gyakorló végzősöknek, akik huszonévestől ötvenesekig minden korosztályt képviseltek, hogy „ne adjátok olcsón magatokat, gyémántok vagytok!” Cziprián-Kovács Loránd elmondta, a sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozat idén októberben egy nagyszabású konferenciával ünnepeli meg fennállásának huszadik évét. Bodor Tünde Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2017. június 16.A vagyon elveszhet, de a tudás megmarad (Ballagtak az egyetemisták)Egy ideig az ismeretek mennyiségi felhalmozása történik, de arra kell törekedni, hogy mindez átalakuljon minőségi tudássá – hangsúlyozta Cziprián-Kovács Loránd, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozatának igazgatója tegnap az alap- és a mesteri képzés végzős hallgatóinak ballagási ünnepségén. A Gaudeamus felcsendülése után elsőként a végzős egyetemisták búcsúztak tanáraiktól, kisebb kollégáiktól, majd a három szak vezetői látták el tanácsokkal tanítványaikat. Fosztó Mónika, a vállalatgazdaság szak irányítója azt mondta, a jó tanár-diák és tanár-tanár kapcsolat mindvégig segítette a hatékony tudásátadást. Itt ötvenhárman fejezték be az alap- és a mesteri képzést, a másik két szakon csak alapoktatás történik. A környezettudományi szakon is jó volt a közösségi hangulat, ezt a hallgatók is kiemelték, vezetőjük pedig a terepgyakorlatok szerepét hangsúlyozta, amelyek hozzásegítik a fiatalokat, hogy élesben szembesüljenek a környezeti problémákkal. Bartalis Ildikó leszögezte: itt kell élnünk, és ezt a környezetet kell védenünk. Erről a szakról tizenhárman ballagtak, nevükben Rácz Zoltán szólalt fel, aki szerint a környezetvédelem nemcsak a szakemberek feladata, hanem mindenkié. A huszonegy közigazgatási szakos ballagót Cziprián-Kovács Loránd búcsúztatta, és bejelentette: a kihelyezett tagozat fennállásának huszadik évfordulóját októberben rangos tudományos konferenciával ünneplik. A végzősöknek Fazakas József, a tagozat korábbi igazgatója azt tanácsolta, ne értékeljék alul magukat, használják a megszerzett tudást, és ne veszítsenek a lendületből. A munkaerőpiac változásairól Kelemen Tibor, a megyei munkaerő-ügynökség igazgatója beszélt. Egyes szakmák eltűnnek, mások megerősödnek, a fiataloknak ehhez kell igazítaniuk képességeik és készségeik fejlesztését – mondotta. Fontos a vagyon, a tisztség, de mindkettő elveszíthető, míg a tudás megmarad – hangsúlyozta Kelemen. Beszélt az élethosszig tartó tanulás fontosságáról és az általa vezetett hivatal álláskeresőket támogató lehetőségeiről. A ballagási ünnepség az oklevelek átadásával ért véget. Fekete Réka Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. október 20.Kis könyv egy hatalmas költő aradi emlékeirőlEzúttal is megtelt a Jelen Ház nagyterme Ujj János Arany János és Arad című, az Irodalami Jelen Könyvek sorozatában az Arad Municípiumi Kulturális Központ támogatásával most megjelent könyvének bemutatóján. Az érdeklődők között nagy örömmel fedezhettük fel a szalontai Dánielisz Endrét, az Arany-életmű és főleg annak nagyszalontai vonatkozása legtudósabb kutatóinak egyikét, aki ma, 92 évesen, mintegy harminc, témába vágó tudományos munkájának megjelenése után is dolgozik a város nagy szülötte, Arany János életének, munkásságának feltárásán, a költő kultuszának ápolásán. Ujj János könyvének egyik forrásanyaga az ő könyveinek egyike. Aradra, ahol fiatal korában pár évig tanárkodott is, most egykori tanítványa, az immár szintén nyugdíjas korú Fazakas József történelemtanár jóvoltából jutott el, köszönet érte, hogy itt üdvözölhettük. Ujj János könyve nem véletlenül jelent meg most, hiszen Arany-év van, a legnagyobbak közé tartozó költő születésének 200. évét ünnepli a magyarság. Maga a könyvbemutató egy másik jelentős évfordulóhoz is kötődik: Arany 1882. október 22-én, azaz 135 éve hunyt el. Az Arany János és Arad c. kis, 90 oldalas kötet, mint címe is mutatja, a költő és a Maros menti város kapcsolatát mutatja be. Arany János, tudomásunk szerint, csupán egyszer járt Aradon, 1848 novemberében, immár országosan ismert költőként (Toldija már három évvel korábban megjelent). Aradra azonban nem az irodalom, hanem a forradalom hozta: Nagyszalonta városa két váltásban két-két hétre két-két nemzetőr-századot küldött az aradiak támogatására, akik a várban magukat bebástyázó császáriak kitörésétől tartottak, amelynek megfékezésére nem lett volna elég katonai erejük. A szalontaiak egyik vezetője maga a nótárius (jegyző) Arany János volt, aki mint barátja, Petőfi Sándor, a többiekkel együtt „fülényesen” (azaz fülével) hallhatta a várból kilőtt, s körülöttük is becsapódó ágyúgolyók süvöltését, sokszor a földön hasalva az aradi piactéren (később Szabadság tér, ma Avram Iancu – jó néhány, a környező házak falába csapódott lövedék mai napig megmaradt.) Ujj János könyve ezzel a mozzanattal indul, és megtudjuk belőle azt is, hogy Aranyt melyik utcában szállásolták el, hogy esténként a Fehér Kereszt vendéglőben Csunkó Nácit hallgatták, hogy Aradra az ágyúzás során mintegy 45 ezer lövedéket lőttek ki, hogy a szalontaiak derekasan kivették részüket a Maros hídjának felégetésében – a császáriak kitörésének megakadályozása érdekében. A könyv legnagyobb részét azonban az aradi Arany-kultusz ismertetése teszi ki: a szerző felkutatta korabeli és későbbi napilapokban, folyóiratokban, könyvekben, egyéb dokumentumokban, hogyan tartották elevenen, őrizték Aradon Arany János emlékét, kezdve a halálakor megjelent méltatásokkal, a különböző kulturális egyesületek, irodalmi körök (a Kölcsey Egyesület vagy a Tóth Árpád Irodalmi Kör, például). Programjukat is közölve beszámol emlékműsorokról, aradi (vagy itteni kötődésű) költők Aranyról írt verseit közli, a nagyszalontai, a Csonkatoronyban berendezett Arany János Emlékmúzeum aradiak általi felkereséséről stb. számol be, kiegészítésül Arany János műveinek romániai kiadásairól és az Aranyról szóló tanulmányokról ad közzé repertoárt. A bemutató végén a szerző beszélt könyve megjelenésének körülményeiről. Mi pedig azzal zárjuk: köszönet a szerzőnek, hogy általa Arad is letehette szerény hozzájárulását egy költőóriás emlékének megőrzéséhez. Nyugati Jelen (Arad) lapozás: 1-30 | 31-41
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
